A vénülés elhárítása és az élet meghosszabbítása Célszerű életmóddal és gyógyeszközökkel

4679. – Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.

ELŐSZŐ.

A vénülés elhárításáról irt munkám legközelebb hét idegen nyelven jelenik meg, de ezen kiadások egyikében sincsen annyi örömöm, mint az édes anyanyelvemen megjelenőben.

Maga az a tény, hogy az első németnyelvű kiadás rövid öt hónap alatt teljesen elfogyott, minek folytán egy ujabb 8000 példányos kiadás vált szükségessé, azt bizonyítja, hogy művemet nemcsak orvosok, hanem laikusok tekintélyes tömege is keresve keresi.

Ez a munkám voltaképen mindnyájunk számára készült, mert az észszerű életmód alapelveit fejtegetem és ismertetem benne olyformán, hogy azt minden művelt laikus könnyen megérthesse.

Az a nagy elismerés, amely művem német kiadása nyomán járt, szintén azt bizonyítja, hogy olvasóimat sikerült meggyőznöm arról, hogy éppenséggel nem vagyunk szükiben olyan eszközöknek, amelyek segélyével a vénülés kezdetét számos évvel késleltethetjük és életünket az átlagos koron túl könnyűszerrel meghosszabbíthatjuk. Milyen fájdalmas volna, ha ötven éves korunkban öregeknek éreznők magunkat, 60–70 éves korunkban pedig már itt hagynók a földi életet, holott a legcsekélyebb elővigyázattal és egy kis akarattal hosszú éveken át élvezhetjük még az élet és az ifjuság örömeit.

Tagadhatatlan, hogy sokan csak saját hibájukból és saját mulasztásaik folytán vénülnek meg idő előtt; és sokan hunynak el időnek előtte, akik még hasznos szolgálatokat tehetnének a társadalomnak s akiket csakis saját gondatlanságuk és hibájuk dönt a korai sírba.

Ha csak egyetlen egy olyan tanácsot is talál az olvasó ebben a könyvben, amelyet eddig figyelmen kívül hagyott, vagy nem ismert, – pedig bizonnyal több is van benne – és ha azzal csak egyetlen egy ember életének a meghosszabbításához is hozzájárultam, könyvem már akkor is elérte célját.

Karlsbad, 1910. március hó.

Dr. Loránd Arnold.

TARTALOM.

I. A vérmirigyek befolyása a vénülésre.

1. Időelőtti vénülés a vérmirigyek (pajzsmirigy, ivarmirigyek stb.) elváltozása folytán 1 2. A vérmirigyek befolyása testünk külső megjelenésére és az anyagcserére 6 3. A vérmirigyek hatása az idegrendszerre, szellemi képességeinkre és jellemünkre 11 4. A vérmirigyek befolyása az átöröklésre és a hosszu életre 22

II. A vénülés.

1. A vénülés okai 26 2. A vénülés megakadályozása és kezelése 35

III. A méregtelenítési folyamatok testünkben és azoknak előmozdítása egészségi rendszabályokkal.

1. A mérges anyagok elpusztításáról és kiválasztásáról általában 42 2. A pajzsmirigy működésének egészségi rendszabályokkal való fokozása 43 3. Óvóintézkedések a máj egészségben tartására vonatkozólag 45 4. A tartós székrekedés okai és kezelése 46 5. Óvóintézkedések a belek egészségben tartására 48 6. A vesebetegségek okai és elhárítása 51 7. Káros anyagok kiválasztása a bőrön keresztül 53

IV. A bőr és a vesék egészségtana.

1. Általános megjegyzések a bőr egészségben tartásáról 56 2. Észszerű ruházkodás 57 3. Fürdők 62 4. Izzasztó eljárások 65 5. Néhány megjegyzés a lábak hidegségéről és annak megakadályozásáról 68

V. Fény, levegő és mozgás.

1. Testgyakorlatok és sport 70 2. A napfény gyógyhatása 73 3. A szabad levegőn való tartózkodás. Lélekzési gyakorlat 76 4. A zárt helyiségekben való tartózkodás ártalmassága 80 5. Egészséges és egészségtelen fütés 81

VI. A táplálkozás egészségtana.

1. Általános megjegyzések az egészséges és észszerű táplálkozásról 85 2. Állati táplálkozás 93 3. Szénhidrátok és zsirok. A zöld főzelék és gyümölcs előnyei 96 4. A bőséges husevés káros következményei 101 5. A bőséges tejivás előnyei 105 6. A tisztán vegetariánus étrend előnyei és hátrányai 111 7. Az étkezés egészségtana. Étvágygerjesztők. A rágás előnyei 114 8. Az alkohol előnyei és hátrányai 118 9. A többi izgatószerekről. Kávé, tea, kakao, dohány 122

VII. Az alvás.

1. Az alvás lényege és méregtelenítő feladata 126 2. Az alvás egészségtana 128

VIII. A nemi élet.

1. Az ivarmirigyeknek az életerőre és a hosszu életre gyakorolt hatása 131 2. Az ivarmirigyek egészségtana. A nemi kicsapongások, valamint a nemi ösztön teljes elnyomásának káros következményei 136 3. A házasság előnyei 140

IX. A kedély egészségtana.

1. A vénülés, mint a lelki gyötrelmek következménye 143 2. Egészségi tanácsok nehéz szellemi munkával foglalkozók számára 147

X. A vénülés szakszerü kezelése.

1. A vénülés kezelése bizonyos gyógyszerekkel 150 2. A vénülés megakadályozása és kezelése szervi készitmények által 154 3. Az állatvér mint vastartalmu tápláló- és szervi kivonatokat tartalmazó gyógyszer 164 4. Néhány szó a fiatalos külsőről 166 XI. A hosszuéletüség tizenkét parancsolata 170

A VÉNÜLÉS ELHÁRÍTÁSA ÉS AZ ÉLET MEGHOSSZABBÍTÁSA.

I. A VÉRMIRIGYEK BEFOLYÁSA A VÉNÜLÉSRE.

1. Időelőtti vénülés a vérmirigyek (pajzsmirigy, ivarmirigyek stb.) elváltozása folytán.

A vénülés első jelensége az embernél rendszerint a 40. és 45. életév között jelentkezik. Számos egyénnél azonban már jóval hamarább, már a harmincas években is mutatkoznak a vénülés jellemző tünetei: ilyenek az elhízás, a hajzat őszülése, az arc ráncosodása. A foghús visszahúzódik, minek folytán a fogak jóval hosszabbaknak látszanak; fogkő rakódik le rájuk, mely a foghúst lefelé tolja. Gyakran gennyedést is észlelünk a fogüregben, minek következtében a fogak kihullanak. Ilyenkor az állkapocs sorvadni kezd és ezen fontos arccsont beesése folytán az arc sokkal öregebbnek látszik.

A hajzat elveszti eredeti színét, elszárad és – különösen a halánték táján – mindinkább megőszül. A haj egyéb elváltozásokat is mutat, törékeny lesz s végül kihull. Az ilyen kopasz helyek, melyeket ősz hajszálak vesznek körül, szintén hozzájárulnak az arc korosabb kinézéséhez.

Az érlökés gyakran kemény és feszült, a halánték erei kanyargósak, a bőr szárazabb lesz és különösen a térd meg a talp tájékán sokszor pikkelyes. A kéz bőre kékesvörös s érintésre hidegnek találjuk. Ilyen egyének sokat panaszkodnak fázásról, még olyankor is, amikor a hőmérsék normális. Rendszerint székrekedésre is hajlamosak, étvágyuk nem valami nagy, a vizeletben pedig sokszor fehérjenyomokat észlelünk.

Bizonyos elváltozásokat találunk az illetők lelkiállapotában is. Gyakran súlyos idegességet észlelünk, ami a neuraszténiának vagy hisztériának jele. Az emlékezőtehetség csökken s az ilyen emberek rendszerint komor gondolatokra hajlanak. Férfiaknál gyakran impotencia, nőknél pedig a menstruáció (havi baj) elváltozása szokott jelentkezni.

Jól tudjuk azonban, hogy semmi a világon nem történik ok nélkül s így a fiatalkorú egyéneknél fellépő vénülési jelenségeknek is bizonyára megvannak a maguk alapos okai. Ha ezeket kutatva, az illető egyének életlefolyását tanulmányozzuk, azt találjuk, hogy a föntebb felsorolt jelenségek leggyakrabban olyanoknál mutatkoznak, akik valamely vérmirigymegbetegedésben és pedig különösen a pajzsmirigy elcsenevészesedésében, az ú. n. myxödémában szenvednek, akár teljesen, akár részlegesen kifejlett alakjában. A pajzsmirigy egy másik betegsége, a _Basedow_-féle betegség, viszont a pajzsmirigy túltengéséből keletkezik. Ha ez huzamosabb ideig tart, akkor a pajzsmirigy kimerül, vagy nem működik többé s a myxödémához hasonló jelenségek mutatkoznak. Hogy ez tényleg megtörténhetik, azt Möbiuson kívül számos szerző, köztük jelen mű írója is, bebizonyította. Ők azt észlelték, hogy azok az emberek, kiknek golyvájuk volt s kiknek ezért eltávolították pajzsmirigyüket, – manapság szerencsére már csak részleges kiirtást végeznek, míg évekkel ezelőtt még teljeset – kevéssel az operáció után a vénülés jeleit mutatták. Állatoknál is mutatkoztak a pajzsmirigy kiirtása után azok a jelenségek, melyeket teljes vagy részleges myxödémánál látunk. Az első ritkább betegség, míg a részleges myxödéma, a pajzsmirigy egyes részeinek elcsenevészesedése, sokkal gyakrabban fordul elő.

De nemcsak a pajzsmirigy elváltozása, hanem más vérmirigyé is létrehozhatja a vénülés minden jelenségét. Igy különösen a hypophisis (agyalapi mirigy) az, amelynek degenerálása után az akromegalia nevű betegség lép fel, amelynél tudvalevőleg a végtagok és az arc egyes részei iszonyúan megnőnek és megvastagodnak. A leggyöngédebb kifejezésű arc egy bohóc ábrázatává fajul. Legtöbbször a beteg észre sem veszi e bajt, mely kezdetben csak kevés egyéni tünetet mutat, míg végül környezetének tünik fel vénülő arckifejezése. Igen szépen mutatják ezt azok a fényképek, melyeket dr. G. A. Gibson, az edinburghi királyi kórház főorvosa, tett közzé 1899-ben az »Edinburgh Medical Journal«-ban, amelyek egy fiatal 26 éves akromegáliás beteg kórképét tárják elénk. Alig egy évig tartó betegség után e fiatal nő 36–40 évesnek látszott. Huszonöt éves korában, tehát betegsége előtt, amint az első fénykép mutatja, még fekete haja volt, de alig egy évvel később, 26 éves korában, haja már erősen őszült.