Degré Alajos novellái (2. kötet)

NOVELLÁI.

MÁSODIK KÖTET.

PEST.

MÜLLER GYULA SAJÁTJA.

1854.

Müller Emil könyvnyomdája. 1854. Pest, Servitatér 1. sz.

KALANDHŐS.

Két dolgot életemben rendkivül megbántam: hogy nem születtem legalább is egy millio örökségre, és hogy huszonkét éves koromban meg nem nősültem. Egy millio! huszonkét év!! és imádandó feleség!!! minő szép, minő gyönyörü dolgok; ellenben napi keresmény, huszonkét év és rideg nőtlenség! brr! beh sületlen dolgok, s ajándéka a véletlennek!

– Hogy lehet ollyasmit megbánni, mi nem vétked?

– Nem vétkem? már micsoda sértegetés ez? Hát nem lehetett volna az apám éppen ugy gazdag bécsi tőzsér, mint alföldi táblabiró.

– Csak az a baj, hogy nem tőzsér, hanem táblabiró volt, – ellenveté gunyos mosollyal Verebesy Imre, s az asztalon elszórt kártya-maradványokat egykedvüen tépdesé szivargyujtónak.

– Táblabiró – elmélkedék Ledéry Otto – az persze baj, nagy baj, hogy táblabiró és nem tőzsér volt; de csak azt megengeded, hogy huszonkét éves koromban nősülhettem volna, – ezzel a tűkör elé pattant, büszkén tekinte belé – még most is – folytatá rátartólag – mi? nem vagyok csinos legény? hát még akkor! barátom, a leányok összeveszekedtek rajtam; vagyon, kéj, boldogság nyilt karokkal ajánlkozott, de én nem, nem addig nem, mig nyakamra nőtt a huszonhét év és elszélesedtem, elformátlanodtam, mint jeges medve; ah! – örjönge lábával ollyat toppantva, hogy a padolat repedéseiből porfelhő emelkedék – ah! szeretném magamat össze vissza pofozni.

– Megálj! elménczkedék Verebesy – azt a kis szolgálatot én is megtehetem neked.

– Nem is sokkal többre teremte a sors, – viszonzá Ottó – mint végrehajtó káplárnak. Már hogy élhet a világon ember minden költészet és ábránd nélkül.

– Igaz; de még csodálatosabb, hogy miként türhet a föld annyi kötözni való bolondot.

– Remélem, ez nem akart czélzás lenni?

– Nem, hanem szemtül szembe mondott őszinte vélemény.

– Alázszolgája.

– Zugolódol, mintha nem volna napi kenyered.

– Nem épen.

– És éveid számát olly fájdalmasan emlited, mintha azok súlya miatt már sir felé görnyedeznél.

– Hohó!

– Nősülj most.